Vállalkozási típusú szerződések
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény, (továbbiakban mű) megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
A Ptk. az általános szabályok között a vállalkozási szerződésre a nem ír elő írásbeli alakot, ezért az létrejöhet szóban vagy ráutalómagatartással is. Ugyanakkor a vállalkozási szerződések egyes típusait szabályozó speciális jogszabályok kötelezővé teszik az adott típusú vállalkozási szerződés írásba foglalását:
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32/A. § a) pontja szerint azonban az építészeti-műszaki tervezési szerződést írásban kell megkötni.
- Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Étv. szerinti építési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni.
- Az utazási szerződést a Ptk. 6:254. § (2) bekezdése szerint írásba kell foglalni.
PTK Kommentár:
A vállalkozási szerződések lényegi eleme, a vállalkozó által nyújtandó szolgáltatás (mű) meghatározása. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás tárgya igen sokféle lehet, így annak meghatározására is különféle módokon kerülhet sor. Történhet az elvégzendő munka vagy tevékenység részletes leírásával, a korábban beszerzett műszaki tervekre, költségvetésre, szabványra történő utalással, vagy más olyan módon, amely lehetővé teszi a szolgáltatás tárgyának konkrét meghatározását,
- „a vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek.”
[LB P.törv.V.20.924/1981., BH 1982.373.]
- Épületfelújítási munkákra vonatkozó építési, vállalkozási szerződés esetén, a felek a munkaeredmény műszaki tartalmát az engedélyes tervekre utalással is meghatározhatják [Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.584/2004.]
A szolgáltatás tárgyának, nem megfelelő, pontatlan, esetleg hiányos módon történő meghatározása, egyaránt számos jogvitához vezethet. A bíróság ezekben az esetekben elsődlegesen azt vizsgálja, hogy mi volt a felek akarata, a szerződés valódi tartalma. Ebben a körben jelentősége lehet a szerződésben foglaltakon túl, a felek közötti szóbeli egyeztetések, nyilatkozatok, egyéb ráutaló magatartások vizsgálatának is. Ezen körülmények vizsgálata, bizonyítása azonban rendkívül nehézkes lehet, közel sem biztos, hogy az adott perben sikerre vezet. Célszerű tehát a vállalkozási szerződés oly módon történő írásba foglalása, amely kellő részletességgel, pontossággal tartalmazza a szerződés tárgyát, a teljesítés módját, idejét, a munkavégzéssel kapcsolatos körülményeket, a vállalkozói díj meghatározását, esedékességét, továbbá a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket is. (foglaló, kötbér, jótállás, jogvesztés, zálogjog, stb.)
A megrendelő jogai
Utasítás joga:
A vállalkozó alapvetően a megrendelő utasítása szerint köteles eljárniazzal, hogy ez nem terjedhetnek ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti terhesebbé a teljesítést.
Az utasítás joga önmagában nem jelenti azt, hogy a vállalkozónak mindent úgy kell végeznie, ahogyan azt a megrendelő kéri. Különösen akkor nem, ha az utasítás célszerűtlen, vagy szakszerűtlen. Ez utóbbi esetekben ui. a vállalkozó köteles a fenti körülményekre figyelmeztetni a megrendelőt. Amennyiben a megrendelő ennek ellenére fenntartja az utasítást, a vállalkozó választása szerint elállhat a szerződéstől, vagy a – megrendelő szakszerűtlen / célszerűtlen utasítása szerint – a megrendelő kockázatára elláthatja a feladatot.
Nincs választási lehetősége a vállalkozónak azokban az esetekben, amikor a megrendelői utasítás végrehajtása jogszabályba vagy hatósági határozatba ütközne. Ilyenkor a vállalkozó köteles megtagadni a teljesítést.
Ellenőrzés joga:
A megrendelő a vállalkozó tevékenységét és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. Az a körülmény, hogy a megrendelő e jogát, nem, vagy nem megfelelően gyakorolta, még nem mentesíti a vállalkozót az esetleges szerződésszegés jogkövetkezményei alól.
Többletmunka – Pótmunka
A vállalkozási szerződés teljesítése során – még a legnagyobb körültekintés esetén is – számos esetben felmerülnek olyan, a vállalkozó által elvégzendő munkák, amelyek vagy egyáltalán nem szerepeltek a szerződésben, vagy ha szerepeltek is, azt a vállalkozó a díj meghatározásakor nem vette figyelembe. Az ilyen munkák tartoznak a többletmunka, fogalma alá. Ezeket a Ptk. két csoportba sorolja:
- a vállalkozási szerződés tartalmát képező valamennyi munka, akkor is, ha azt a vállalkozó a vállalkozói díj meghatározása során nem vette figyelembe,
- továbbá az a munka, amelynek elvégzése nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.
Pótmunkán ezzel szemben az olyan munkákat kell érteni, amelyeket a megrendelő a megrendelés teljesítése során – a szerződéskötést követően – utólag rendel meg, vagy amelyekre tervmódosítás következtében kerül sor. A régi Ptk. a pótmunkák közé sorolta azokat a munkákat is, amelyek elvégzésére műszaki szükségességből kerül sor. A hatályos Ptk. azonban ezeket a munkákat, a többletmunka fogalma alá helyezte.
„A műszaki szükségességből felmerülő munkákat a tervdokumentáció ugyan nem tartalmazza, de nem azért, mert a terv hibás vagy fogyatékos, vagy mert a kivitelező a terv megvizsgálásakor nem volt kellően gondos, hanem azért, mert a munka természete folytán e tételeket előre látni nem lehetett (például régi épületek felújítási munkáinál takart szerkezetek). Az előre nem látható objektív okból felmerülő többletmunkák elvégzése mégsem jelent eltérő munkaeredményt, a műszakilag szükséges utóbb felmerült munkák nélkül a létesítmény, a munkaeredmény rendeltetésszerűen nem használható. Az így felmerülő többletköltségek viselése nem felelősségi, hanem kockázati kérdés: a felek éppen azért állapodnak meg egyösszegű átalánydíjban, hogy a munka elkészülte után tételesen a többletköltségeket – a pótmunkáktól eltekintve – ne kelljen tételesen felmérni.” [Kemenes István: Az építési vállalkozási szerződések, CompLex Kiadó, Budapest, 2008. 24. old.].
A két fogalom megkülönböztetése a felmerült munka elvégzésének kötelezettsége, valamint díjazása szempontjából egyaránt lényeges. A többletmunkát a vállalkozó akkor is köteles elvégezni, ha azt, a vállalkozói díj meghatározása során nem vette figyelembe. Főszabályként az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló pótmunkát is köteles elvégezni a vállalkozó, kivéve, ha annak elvégzése a feladatát aránytalanul terhesebbé teszi.
Vállalkozói díj
A vállalkozói díj meghatározása igen lényeges eleme a vállalkozási szerződéseknek. Történhet általánydíjban, vagy tételes elszámolással is. A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor válik esedékessé, ami nem zárja ki, hogy a megrendelő foglalót, díjelőleget fizessen a munkák megkezdése előtt. A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.
A többletmunkával és pótmunkával kapcsolatos díjigény attól függően alakul, hogy a megrendelő és a vállalkozó miként állapodtak meg a vállalkozói díj tekintetében:
- Ha a felek átalánydíjat kötöttek ki, a vállalkozó, az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére azonban nem tarthat igényt. A megrendelő ebben az esetben is köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
- Tételes elszámoláson alapuló vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A szerződés teljesítése.
A vállalkozási szerződést eredménykötelemnek is nevezik, ui. a vállalkozó a szerződést csak akkor teljesíti, ha az eredmény előállt. Ekkor válik esedékessé a megrendelő, díjfizetési kötelezettsége is. A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt munka rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek. A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
Felmerülhet olyan körülmény, amely miatt a teljesítés lehetetlenné válik. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
- a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
- a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
- a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át.
A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.
A vállalkozási szerződések nevesített altípusai:
tervezési, kivitelezési, kutatási, utazási, mezőgazdasági vállalkozási, közszolgáltatási fuvarozási szerződések