Peres/peren kívüli képviselet
Peres képviselet
A bíróság előtti polgári peres eljárásokban kötelező a jogi képviselet. Ez alól kivételt jelent az az eset, ha az eljárás járásbíróság előtt zajlik.
A peres képviselet magában foglalja a keresetlevél, ellenkérelem, viszontkereset, beszámítást tartalmazó irat, válaszirat, viszontválasz szerkesztését, valamint a bírósági tárgyalásokon való eljárást is.
A per első jogi mozzanata a perindítás. Ezt követi az eljárás perfelvételi szaka, amely során a bíróság rögzíti a felek tény- és jogállításait, jogi érveléseit, a benyújtott bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat. Ezután következik az érdemi tárgyalási szak, amely során a bizonyítás felvétele történik. Miután ennek lefolytatása megtörtént, a bíróság az ügy érdemi eldöntéseként ítéletet hoz. Az ítélettel szemben a felek fellebbezéssel élhetnek, amely esetén egy magasabb fokú bíróság fogja elbírálni az ügyet. Ha határidőn belül egyik fél sem terjeszt elő fellebbezést, az ítélet jogerőre emelkedik.
Peren kívüli képviselet
A peren kívüli képviselet a jogászi tevékenységek igen széles körét foglalja magában. Ide tartozik a felszólító levél írása, a végrehajtási eljárásban való képviselet, a csődeljárásban való képviselet, a felszámolási eljárásban való képviselet stb.
Sok esetben érdemes peren kívüli úton érvényesíteni valaki mással szemben fennálló igényünket, ugyanis ez sokkal kevesebb költséggel jár, és nagy esély van rá, hogy az eljárás gyorsabban lezajlik, mint egy bíróság előtti polgári per. Ha például valakivel szemben pénzkövetelésünk van egy per rögtöni megindítása helyett érdemes lehet először egy felszólító levélben felhívni a másik felet a teljesítésre. Ugyanakkor ilyen esetekben különös figyelmet kell fordítani az elévülési időre! A felszólító levél eredménytelensége esetén lehetőség van közjegyzőtől fizetési meghagyás kibocsátását kérni.
A fizetési meghagyás a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Vannak olyan követelések, amelyeket nem is lehet azonnal peres úton érvényesíteni, hanem először kizárólag fizetési meghagyás útján. Ilyenek azok a követelések, amelyek összege a 3 millió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányulnak és lejártak. Ugyanakkor a pénzkövetelés fizetési meghagyás útján való érvényesítésének lehetősége fennáll egészen addig, amíg a követelés összege nem haladja meg a 30 millió forintot.
Amennyiben az eljáró közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást, azt megküldi a kötelezett részére. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban foglalt követelést elismeri, vagy arra tizenöt napon belül nem nyilatkozik, akkor az a tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ez alapján meg lehet indítani a végrehajtási eljárást az adóssal szemben. Amennyiben a kötelezett tizenöt napon belül ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás perré alakul.